2009-01-23 17:12:17   A Sulinet kiadásában megjelent legújabb történelmi játékunk Hunyadi hadai címmel. A játék ingyenesen letölthető. Hunyadi hadai weboldal   2007-09-17 17:35:34   A Huszár Games következő játéka ősszel jelenik meg a Matrix Games kiadásában. A téma Napoleon első hadjárata Ausztria ellen. A játékban magyar hadvezérek és egységek is szerepelnek. Napoleon in Italy weboldal Magyar nyelvű verzióról egyenlőre nincs döntés, a jövő évben lehetséges.   2007-09-09 11:43:01   Új Pro Libertate! letöltési címek! Pro Libertate! 1.50 Pro Libertate! 1.70 javítócsomag   2006-11-15 13:58:01   Letölthető a Pro Libertate! 1.7-es verziója. A csomag a játék bármely verziójával használható. Telepítés: a letöltött fájlt ki kell tömöríteni abba a könyvtárba ahova telepétve lett a Pro Libertate! Rengeteg újítás, nagyobb csataterek, kampány szerkesztő. A szerkesztőt külön exe fájl-al kell indítani. Tegnap véletlenül rossz verzió került fel, elnézést kérünk! Pro Libertate! 1.70   2006-10-31 13:51:25   A Huszár Games 2D grafikust keres! Mellékállásban, otthonról végezhető munka. Jelentkezés: info1848@yahoo.com   2006-09-21 16:52:49   Továbbra is dolgozunk a játékon, október végén érkezik az 1.70-es hivatalos javítócsomag. Újítások: kampány szerkesztő, nagyobb és változatosabb térképek, felkelés véletlen esemény és még sok más.... További részletek a fórumon!   2006-07-23 17:13:14   Letölthető a Pro Libertate! 1.5-ös verziója. Rengeteg újítás és hibajavítás. Javítócsomag formájában hamarosan megjelenik az 1.51-es változat is. A javítócsomag a játék bármely verziójára alkalmazható lesz. Teljes install letöltés   2006-06-28 11:29:25   Jövő héten jön a játék követköző verziója rengeteg javítással és újdonsággal. A fórumról már letölthető a béta változat. A béta még tartalmaz kisebb hibákat, de aki kiváncsi rá már most kipróbáhatja. Az esetleges hibákról írjatok: info1848@yahoo.com   2006-05-10 14:02:24   Letölthető a Pro Libertate! A jelenlegi letöltés javított 1.2 változat. Telepítés előtt távolítsátok el az előző verziót a gépről. SULINET Pro Libertate! oldal LETÖLTÉS A SULINETRŐL   2006-04-03 17:09:33   Április 5-én 14:00-kor 1848 és Pro Libertate bemutató! Találkozás a fejlesztőkkel és az Oktatási Minisztérium stábjával. Liberálisok Háza Városháza-Park V. Károly körút 28-30.       Kattints a fenti képre, a másik hadszíntért bemutató szövegehez.     Íratott az Mi Urunk megtestesülésinek ezerhétszázhetvenhetedik (1777-ik) esztendejében. Pro primo: Az tengeren túli földeknek leírása geográfiai és históriai szempontbul Mint minden mívelt magyar úr tudja, az Ánglius királnak rengeteg nagy birtokai vannak túl az nagy tengeren (mit Atlanticusnak szoktak volt nevezni az geográfusok). Azon tágas új földekre már nemzedékek óta érkezének bevándorlók Angol- és Franciahonbul valamint Germániábul, meg az Hollandusok és Svécusok országábul. Az ott lakozók száma már elérheti a 2 és fél milliót is - bár ebbe bészámítják azon szerencsétlen szerecseneket is, kiket az istentelen pogány törökök módjára rabszolgaságban tartanak, mikint beszélő tárgyakat, s kiknek száma több 100 ezerre is rúg. Innét a gazdag és népes Magyarországrul nézve soha nem vala jelentős eme föld, és nem is lesz az míg világ a világ, de úgy illendő, hogy az mívelt Magyarnak tudomása légyen eme Földgolyóbis eldugottabb, Isten háta megetti területiről is. Az Ánglius királ birtokát nem egy tagban kezelik - mikint az feleakkora Szentistváni Magyar Birodalmat is több vármegyékre tagolta az uralkodói bölcsesség egykoron - hanem különálló, kolóniáknak nevezett egységekben. Ezek nagysága és ereje igen különbözik. Az leghatalmasabb az szűz királynőről nevezett Virgina, kinek magának mintegy 400 ezer lakója van, de majdnem ilyen erős Penn erdeje - Pennsylvania és Massachusetts is (emennek istentelen s kimondhatatlan neve az pogány indiánusok egy törzséé volt egykoron). A legkisebbekben, mint a György királyról nevezett Georgia vagy az rózsák avagy az hullámok szigetének nevezett föld - Rhode Island, csupán 25-30 ezer lélek lakozik. Mint már szólottam volt róla, ezen nagy területet igen ritkásan lakják, így nem találhatunk ott oly nagy városokot, miket megszokhatott az Európában járó utazó. Legnagyobbak az 30 ezer lelkes Philadelphia és az 22 ezres New York - bizony ezek nyomába se érnek a mi Debrecenünknek, vagy gyorsan növekvő Pestünknek. Az vidéki népnek és az jó fődeknek köszönhetően bőven akad élés - így az hadakozó embernek sem kel éhen vesznie. Műipar csak az utóbbi időben állítatott, bár főleg Philadelphiában számos vasbányák vannak, így a szükséges fegyverzet egy részét kéntelenítenek más országokbul bészerezni. Az Ángliusnak egykoron osztoznia kellett az Francziával, Hollandussal és az Spanyollal az új földeken, de az hadiszerencse megsegíté eme kalmár nemzetet és így az övé lett ott minden. De meg sem melegedhete új birtokán, mert alattvalói, felrúgván az köteles hűséget mellyel Istentől rendelt uralkodójuknak tartoznak, szövetségre léptek, s fegyveresen ellenkezni kezdtek véle. Éppen a legutóbbi nagy háborúban szerzett birtokok maradának hűek, igaz sokra nem mén vélük, mivel az Kanadát tán 60 ezren lakják, az Floridában pedig mocsáron és szúnyogon kívül más egyébb nincsen. Pro secundo: Az mostan folyó háborúságnak valamint az seregeknek leírása Az Ánglius nem tarta nagy ármádiát tengerentúli birtokain, oda pedig hosszú hetekre mégyen az út, és az tenger nem is minden szakában az évnek járható biztonsággal, de sokáig vakok is maradának az fenyegető veszélyre. Az rebellisek közben sereget állítottak, és immár harmadik esztendeje dúl az háború. De mi magyarok, kik láttuk az szeretett nőkirálunk Mária Terézia örökségiért vívott kemény viadalt, majd az rá következő hét esztendős nagy háborúságot az porosz királ, az Nagynak nevezett Frigyes ellen, igencsak meglepetve nézzük az hadakozásnak ezen különös módját. Rendes gyalogsága (infantry) mindkét félnek vagyon, de az Ámerikaiak inkább csak távolról veszedelmesek, ha közel táncol az orrukhoz az szurony hideg vasa, akkor bizony hamar hátat fordítnak. Hitványságukat az is mutatja, hogy egyátlalán nincsenek granatérosaik (grenadier), kik minden rendes ármádiában (az Ángliuséban is) a gyalogság virágát képezik. Pattantyúsai (artillery), különb-különb álgyui, mozsarai mindkét félnek felesen vagynak, de az lovasság annál silányabb. Nincsen erős vértes, nincsen gyors huszár, ami kevés lovas vagyon az is csak dragony (dragoon), ki se nem gyalogos már, de nem is igazi lovasember - az ló csak szállítja, de nem harczol véle, és még ezek se mennek néhány száztul többre. Az lovasoknak silány állapotját magyarázza, hogy az Ámerikai földet nagyrészt erdőség borítja, hol az lónak nehéz az járása. Az lovasság hiánya és az számtalan erdőség különösen fontossá teszi az könnyűgyalogságot és az mindenféle lövész alakulatokat, kikből számos fajta vagyon. Ott vannak mindjárt az indiánusok (indian) kik barbár, pogány voltuk ellenére tisztábban látták felkent uralkodójuk iránti kötelességüket, mint az civilizált keresztény alattvalók többsége. Harczosaik száma akár 20 ezerre is mehet, de néhány száznál több egyszerre soha nem csatlakozik az vonuló hadhoz. Az indiánusok állandó háborúságban állanak az fehér telepesekkel, kik ez idő alatt sokat tanultanak az erdei harczból. Különleges cserkészalakulataik mindkét táborban fellelhetők: az rebelliseknél karabélyosnak (rifleman) az királ seregében erdőőrnek (ranger) nevezik őket. Ezek nagy sikerrel ritkítják az ellen sorait, olyannyira, hogy az Ánglius rendes regimentjeiben is külön könnyű gyalogságot (light infantry) állíta fel, kiket aztán könnyű zászlóaljakba vonván összve, így az granatérosok mellett egy új elit csapatot képezend, mely kivállóan megfelel az vadonban folytatott harczhoz. Egyik félnek sincsen nagyszámú rendes serege, így az polgárok felkelését kéntelenítenek igénybe venni - erre az Ángliusnak is módja vagyon, mivel számosan maradtak hűek az uralkodóhoz. Ezen polgárőrség-milicia (militia) azonban jobbára csak az éhes szájakat szaporítja, ruhája, rendes szuronyos fegyvere nincs - messziről még csak-csak veszélyes mivel számos jó lövő találtatik azon a földön, de az kemény férfias harczot nem állja. Erődöknek, erős váraknak, falas városoknak híjjával van ama vidék. Az védtelen városokba ki és bé járnak az különbféle seregek. Az erődök nagy része sincs másbul mint fábul meg fődbül, az illyeneket meg vitéz ember egy szál karddal is megvesz. Mikint vót az nagy Fejedelem idejibe Vak Bottyán apánk alatt, vagy mikoron Ocskay brigadéros az "Rákóczinak villáma" lovon hágott föl az ilyen sáncocskák tetejibe, s ott hányatta kardélre az szerencsétlen védőket – ahogy ezeket öregapám meséte, ki nagy kuruc vót annak idejin. Pro tertio: még egy s más az ármádiák erejirül és az jövendörül való elmélkedések Az taktikában az Ánglius fölényben van, ám az stratégia kegyetlen törvényi ellenében eddig tehetetlennek bizonyúla. Az hadszíntér messzi volta és nagy kiterjedése mián nem elegendő az hadainak száma az győzelemhez. Az Ánglius ezért Germániai szövetségeseihez fordúla, kik az ő költségire seregeiket rendelkezésire bocsáták. Ezen germániai hadak (hessians) száma már 20 ezerre is rúg, kik az legkorszerűbb Európai módon - az Poroszoknál divatos módi szerint - vannak fegyver alá szoktatva, így fölöttébb értékes részét képezendik az Ánglius ármádiának, minek több mint harmadát teszik ki. Az Ánglius fő ereje az hadiflottájában rejtezik, melynek segítségével egész seregekkel tud váratlan megjelenni az hosszú Ámerikai tengerparton. De az foglaláshoz ereje még mindég kevés. Így hiába vannak Európában tanult jó generáljai, nem sokra megy velük. Igaz az Ámerikai főgenerál Washington György nem sok tálentumot mutatott eddig - inkább csak az megveretés utánni hadrendezésben gyakorolá magát (így aztán várhattya, hogy az nagy antik hódítók mint Alexandrosz vagy Caesar nyomán város neveztessen el róla). A többi Ámerikai generálok pediglen még vele sem érnek föl. Az Ámerikaiak számos veresígük ellenire eddigelé mégsem győzettek le. S ki tudja, lehet hogy az bosszúszomjas Franczia még megsegíti őköt - beszélik, hogy fegyvert, s tudós tiszteket már eddig is küldött titkon. Jó kiképzőkkel pedig az Ámerikai ármádiábul is lehet rendes sereget teremteni, s mint hallom a legjobb tanítómestereket készűnek felfoganni: egy Poroszt (valami Steuben nevezetűt) az gyalogság, és egy Lengyelt, Pulaskit az lovasság bétanítására, ez utóbbit pediglen egy még jobb lovas, egy Magyar - földink, az neves huszár - Kováts Mihály uram is segíti. Véleményem szerént ezen háborúság még egy jó darabig eltarthat, így tán még módonban áll - ha Isten is úgy akarja - egy újabb levélben tájékoztatni az mívelődni akaró, s a világra nyitott elméjű úri közönséget.     info1848@yahoo.com